épületek energiatanúsítása



Közvetlen kapcsolat:
  • Sümeghy Péter
  • M: +36-20-952-47-33
  • E: energotrade kukac energotrade.hu
Az Európai Unió kiemelt fontosságot tulajdonít az energiahatékony termelésnek, és ezzel összefüggésben alapvető kérdés az épületek energiahatékonyságának növelése, mivel azok építése és üzemeltetése az energiafelhasználás mintegy 45-50%-át teszik ki. Magyarországon az elmúlt öt évben a lakossági energiafelhasználás 5%-kal emelkedett, miközben más területeken alig 1-2%-os volt a növekedés.

Az 1988. december 21-i 89/106/EGK tanácsi irányelv - többek között - előírja, hogy az épületeket és azok hűtő-, fűtő- és szellőző-berendezéseit úgy tervezzék és telepítsék, hogy a használat során alacsony legyen az energiaigény, figyelembe véve a helyszíni és az épületen belüli klimatikus környezetet, valamint a költséghatékonyságot. Az energiateljesítmény javítására irányuló intézkedések nem sérthetnek más fontos követelményeket, mint például a megközelíthetőség, az elővigyázatosság, a rendeltetésszerű használat...

Az új épületeknek eleget kell tenniük a helyi éghajlati adottságok alapján számított minimális energiateljesítmény-követelményeknek, mivel befolyást gyakorolnak majd a hosszú távú energiafogyasztásra. A meglévő épületek nagyobb felújításait pedig jó alkalomnak kell tekinteni arra, hogy a tulajdonosok költséghatékony intézkedéseket tegyenek az energiateljesítmény fokozására.

Ennek megfelelően fokozatosan életbe kell léptetni egy olyan számítási és nyilvántartási rendszert, amely az energiahatékonyságot megállapítja, illetve ajánlásokat tartalmaz annak költséghatékonyabbá tételére:
  • Első lépésként azok az új és felújítandó épületek esetén kerül bevezetésre, amelyekre az építési engedély iránti kérelmet 2006. január 1-t követően adják be.
  • 2007. január 1-től kezdődően valamennyi épületre kiterjed, ha azt követően építik, eladják, illetve bérbe adják.
Az energiateljesítmény tanúsítása az állampolgárok részére egy nagy biztonságot jelentő okirat, ezért ezek kiadását csak névjegyzékbe vett, a tevékenységüket ellenőrzötten végző, felelősségbiztosítással rendelkező személyek végezhetik.

Az intézkedések közvetlen és közvetett hatásokat indukálnak a társadalomban, melyek várhatóan hosszútávon jelentkeznek. Közvetlen hatásként elsősorban az építőiparban, és ezen belül különösen a lakásépítés területén várható egy építési minőségváltozás. A javulás az energiatakarékos építési módok és technológiák minél szélesebb körű elterjedését szolgálja. Az energiateljesítménnyel párhuzamosan csökken a széndioxid-kibocsátás, és a fűtésre, illetve hűtésre fordított energiaszükséglet, ezáltal állami szinten is jelentősen mérséklődik az energiaigény. Közvetett hatásként jelentkezik az a körülmény, hogy az ingatlanpiacon mind az adásvételek, mind a bérbeadások során a szerződések biztonságát szolgálja, hogy az energiahatékonyságot kontrolált, személyes felelősséget vállaló tanúsítók igazolják.

A rendelet célja, hogy ösztönözzön az energiateljesítmény javítására, különös tekintettel a költséghatékonyságra, illetve az épületekkel szemben meghatározható energiateljesítmény megfelelő betartására, valamint szabályozza e teljesítmények megfelelő tanúsítását. Hatálya pedig kiterjed valamennyi új épületre, illetve azokra a már meglévőkre, melyek lényeges felújítására az építési engedély iránti kérelmet 2006. január 1-ét követően adták be.

A rendelet hatálya kiterjed mindazon épületekre - épületnagyságra tekintet nélkül, a kivételekkel -, amelyeket 2007. január 1-ét követően építenek, eladnak vagy bérbe adnak.

A rendelet hatálya nem terjed ki azokra az épületekre, melyek:
  • műemléki vagy városképi szempontból helyi védelem alatt állnak, és az energiatakarékossági követelményeknek való megfelelés elfogadhatatlan mértékben megváltoztatná ezek jellegzetességeit, vagy megjelenését,
  • istentiszteletre vagy vallásos tevékenységre használatosak,
  • 150 lm3-nél kisebb fűtött térfogatúak,
  • 3 évnél nem hosszabb ideig használtak (ideiglenesek),
  • sátorszerkezetű építmények,
  • részben vagy egészben föld alatti létesítmények (a külső határoló felület legalább 70%-a minimum 1m vastag földtakarással rendelkezik),
  • szaporítási, termesztési, árusítási célú üvegházak,
  • állattartási és egyéb alacsony szükségletű, nem lakáscélú mezőgazdasági jelleggel rendelkeznek,
  • a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3,
  • október 15.- április 15. közötti időszakban a technológiai folyamatok következtében kevesebb, mint 20-szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki,
  • telepített fűtőberendezés nem üzemel.
Az épület tulajdonosa (kezelője), illetve az ingatlannal rendelkezni jogosult köteles beszerezni az ET-t. A kiadáshoz szükséges vizsgálatokat, számításokat, valamint az ennek eredményéről szóló tanúsítványt csak a külön jogszabály szerint feljogosított és névjegyzékben szereplő energiatanúsító (továbbiakban tanúsító) végezheti el, illetve adhatja ki. Az ET-hez a tanúsító köteles ajánlásokat megfogalmazni, melyek arra irányulnak, hogy az energiateljesítmény költséghatékony módon hogyan növelhető. E kötelezettsége alól a tanúsító csak abban az esetben mentesül, ha az energiateljesítmény (-hatékonyság) a meghatározott határértéket meghaladja.

A szükséges alapadatokat - ha rendelkezésre állnak - az építés, átalakítás, felújítás, bővítés során használt kiviteli tervek szolgáltatják. Amennyiben ilyen nincs, akkor a tanúsító bármely más módon beszerzett alapadatokból (pl.: részleges feltárás, felmérés, stb.) kiindulva végezheti el a számításokat. Az ET-nek tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy milyen alapadatok felhasználásával készült a számítás, azok forrását is meg kell jelölnie, valamint azt, hogy a meghatározott értékek az egész épületre, az egyes épületrészekre, illetve az egyes önálló lakásokra vonatkoznak-e.

Több lakás, vagy vegyes rendeltetés esetén lehetőség van arra, hogy az egyes lakó- vagy más épületegységekre külön-külön ET készüljön. A 200 m2 szintenkénti alapterületű, vagy négy lakóegységnél többet tartalmazó épület esetén hőfénykép(ek) készítése és csatolása is szükséges.

A rendelet hatálya alá tartozó újépítésű, illetve nagyobb felújításban részesült épületek összesített energetikai jellemzője, a fajlagos hőveszteségi tényezője, valamint a határoló szerkezetek (épületelemek) hőátbocsátási tényezője együttesen és külön-külön sem haladhatják meg - a külön rendeletben - meghatározott értékeket.

A meghatározott követelményeket mindazon új épületek, épületrészek tekintetében be kell tartani, ahol a következő feltételek együttesen teljesülnek:
  • az előírt belső hőmérséklet az október 15. - április 15. közötti időszakban legalább 100 napon, minimum napi 8 órán át 16 °C, vagy annál magasabb,
  • a tervezett élettartam 3 év, vagy annál több,
  • a fűtött térfogat 150 lm3-nél nagyobb.
A határoló szerkezetekre (épületelemekre) vonatkozó követelmények alkalmazandók a meghatározottakon túlmenően azokra a bővítésekre és toldalékokra is, ahol:
  • a nettó fűtött alapterület az eredeti épület alapterületének 20%-át, vagy a 100m2-t eléri, illetve meghaladja,
  • a meghatározott feltételek teljesülnek.
Az épületek összesített energetikai jellemzőire vonatkozó követelmények annak a rendeltetésszerű használati módjától függ, mely alapján a következő csoportokba sorolhatók:
  • lakó- és szállásjellegű,
  • iroda-,
  • oktatási,
  • kereskedelmi
  • vendéglátó-ipari,
  • egészségügyi,
  • szociális-kommunális célú,
  • sportcélú,
  • termelési és logisztikai célú,
  • egyéb épületek (az előző kategóriákba be nem sorolható más rendeltetésű épületek, pl.: egyes múzeumok, sajátos egészségügyi vagy termelési célúak, ha a gyűjtemény megóvása, a terápia, a tárolás, illetve a technológia speciális beltéri klímát igényel),
  • gyülekezési terek,
  • uszodák és fürdők.
Az 1000 m2, vagy annál nagyobb hasznos alapterületű épületekben, amelyeket hatóságok használnak, illetve közösségi célt szolgálnak, valamint sok személynek közszolgáltatást nyújtó intézményekben, a közönség számára jól látható helyen a 10 évnél nem régebbi ET-re vonatkozó tanúsítványt kell elhelyezni. Érvényességének időtartama legfeljebb 10 év, de amennyiben ezen időszak alatt alapvetően megváltoznak az energiateljesítménnyel kapcsolatos adatok (pl.: fűtési rendszer megváltoztatása, teljes hőszigetelés) akkor a korábbi állapotot tükröző ET érvényét veszti.

A nem megújuló folyékony vagy szilárd tüzelőanyagokat használó 20kW és 100kW közötti, vagy az e feletti névleges teljesítményű kazánokat rendszeresen ellenőrizni kell:
  • a 100 kW teljesítmény felettieket kétévenként, az ilyen teljesítményű gázzal működőeket négyévenként,
  • a fentieknél kisebb teljesítményűeket háromévenként, a gázzal működőket pedig ötévenként.
A rendelet hatályba lépésekor 15 évnél régebben beépített, 20kW effektív teljesítménynél nagyobb kazánokat, a hatályba lépést követő három éven belül egy alkalommal teljes körű ellenőrzés alá kell vetni, és az ellenőrzésről kiadott igazolásnak tartalmaznia kell az állapot rögzítésén túl a kazán hatékonyságára, estleges cseréjére, a fűtési rendszer módosítására vonatkozó javaslatot is.

A 12kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszereket háromévenként kell ellenőrizni, ami magában foglalja a hatékonyságának, valamint az épület hűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelését is. Ezzel egyidejűleg az épület tulajdonosai, használói tanácsokat kapnak a légkondicionáló rendszer teljesítményének lehetséges javításáról, cseréjéről, valamint a hasonló eredményt biztosító alternatív megoldásokról.

AZ ET-t kiállító, tanúsítói tevékenységet magyar állampolgár, letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik ország állampolgára, valamint Magyarországon gazdasági céllal letelepedni szándékozó, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam polgára akkor gyakorolhat, ha:
  • a rendeletben meghatározott szakmai feltételeknek megfelel (azaz szakmai képesítéssel, gyakorlati idővel, kötelező tanfolyam eredményes elvégzését igazolószakmai vizsgával, büntetlen előélettel, felelősségbiztosítással egyidejűleg rendelkezik), és
  • az épületek energia tanúsítvány kiállítók névjegyzékébe felvették.
A számított adatok közlésének elsődleges célja az információadás. Az attól való eltérések nem mentesítik sem a tervezőt, sem a kivitelezőt, sem a tulajdonost (üzemeltetőt) - az épület megvalósításával, üzemeltetésével kapcsolatos - őket terhelő általános polgári jogi felelősség alól.
logo